Erre megfordult, �s teljesen el�llt a l�legzet�k. Ak�r ikreknek is n�zhetn�k �t �s Ulquiorr�t! A szeme alatt nem futottak cs�kok, a t�bbi stimmelt. Fekete haj, z�ld szemek, h�feh�r b�r… B�r a szem�ben a f�lelem �s a zaklatotts�g kever�ke t�kr�z�d�tt, nem �rzelemmentes �r.

Fejet hajtott fel�j�k, de f�l kez�vel m�g mindig a tr�nsz�k karf�j�t fogta. K�nos cs�nd �llt be, ezt k�s�bb Nnoitra kuncog�sa t�rte meg. Kiv�tel n�lk�l fel� fordultak, majd vissza a j�vev�ny fel�, ugyanis arr�l hallatszott a roppan�s. Igen, roppan�s – a tr�nsz�k anyaga beh�dolt az �t szor�t� vasmaroknak, �s por form�j�ban sz�llt tova.
Mira l�tta az apj�n, hogy nem csak �t �rintette �rz�kenyen ez a kacaj, Aizen pupill�ja �sszesz�k�lt, �s kiengedte a l�lekenergi�j�t. Nnoitra fel�v�lt�tt f�jdalm�ban, arc�n l�tszott a k�n, �s a f�jdalom. Mir�t t�ls�gosan eml�keztette arra a napra…

- Ne! K�rlek, ne tedd! Hallod? Ne b�nts, neeee! - sik�tottam volna, de egy hang se hagyta el a sz�mat.

Arra a napra, mikor elvesz�tette az �desanyj�t. Mikor minden �sszet�rt k�r�l�tte. �rezte, hogy els�pad, majd l�tta, ahogy a padl� megindul fel�. Vagy � zuhant a padl� fel�? Majd elnyelte a s�t�ts�g.

Egy sz�p t�parti h�zban �lt�nk, anyu �s �n. Hi�ba k�rdezgettem ap�r�l, sosem felelt nekem. Mindig v�rtam, hogy elkezd mes�lni, de ez nem t�rt�nt meg. Helyette bemutatott Urahara Kisuk�nak, �s megmondta, hogy hozz� b�rmi probl�m�val fordulhatok. Kisuke b�csi lett a t�maszom, �s a m�sodik ap�mk�nt tekintettem r�. A trag�dia egy sz�p ny�r eleji napon t�rt�nt. Aznap is, mint oly sokszor Kisuke b�csin�l voltam, seg�tettem a bolt k�r�l. Este elindultunk, szok�sa szerint elk�s�rt az udvarig. Mikor bel�ptem a h�zba, megdermedtem: az �sszes falon, b�toron �s a t�rgyakon is v�r volt. Friss, csordog�l�, v�r�s �let… Akkor m�g nem f�ltem. Nem tudom, mit hittem. Tov�bbmentem, eg�szen a nappaliig, �s ott... Ott hevert egy k�z, p�r v�res cafat, �s egy ig�z�en z�ld, kit�pett szemgoly�. Ennyi maradt az �desany�mb�l. Felette pedig egy hatalmas, sz�rnyetegszer� l�ny vicsorgott. M�ig sem �rtem, hogy mik�pp voltam k�pes kinyitni a sz�mat, de megtettem; felsik�tottam. Kisuke b�csi erre rohant be a szob�ba. Legy�zte a sz�rnyet. K�ptelen voltam fel�llni, �s odamenni hozz�, k�ptelen voltam �rtelmes gondolatokat alkotni. kezembe fogtam a v�res szemgoly�t, let�r�ltem, �s �gy, a kis darab smaragddal szemezve �jultam el.

A t�bbiek megk�v�lten n�zt�k Nnoitr�t, ahogy leveg� ut�n kapkod, ki�ltozik �s szenved. Ulquiorr�t teljesen hidegen hagyta m�r, hiszen Aizen-sama el�g gyakran b�ntette meg az engedetleneket ilyen m�don. Ink�bb Mir�ra n�zett, h�tha le tud olvasni valamit az arc�r�l, �s le is tudott: k�nt. K�nz� f�jdalmat, olyat, ami �g�, be nem gy�gyul� sebeket hagy a lelk�n. Egyre s�padtabb lett, �s hirtelen �sszeesett. A n�gyes elindult fel�, h�tha valami komoly baja van, ek�zben mozdulat�ra Aizen-sama is felfigyelt, �s abbahagyta Nnoitra k�nz�s�t. Ulquiorr�t megel�zve �rt oda az �jult l�nyhoz, sz�tnyitotta a szemeit, amik m�r v�res k�nnyekkel voltak tele, pupill�ja �sszesz�k�lt a f�lelemt�l, �s elkezdett remegni. Aizen gyorsan felkapta, �s elsietett vele Inoue Orihime szob�ja fel�. A quattro espada, mint kirendelt „test�r”, k�vette �ket.

Orihime kis h�j�n sz�vrohamot kapott, olyan hirtelen rontott be hozz� Aizen.
- Azonnal gy�gy�tsd meg �t! Most r�gt�n l�ss hozz�! – �v�lt�tt a megszeppent l�nyra.
- I-igenis!
Orihime elkezdte gy�gy�tani Mir�t, de � is egyre rosszabbul �rezte mag�t, �s v�g�l elvesztette az eszm�let�t.
- Mi t�rt�nt? – k�rdezte szinte egyszerre a k�t f�rfi – Mi folyik itt?
P�r perc m�lva Orihime �bredezni kezdett. Aizen szinte r�gt�n nekiugrott, hogy Mir�r�l �rdekl�dj�n, de a l�ny meg sem tudott sz�lalni. Szinte teljesen kit�gult a pupill�ja, gyorsan kapkodta a leveg�t, mint aki egy rossz �lomb�l �bredt fel.
- Ez sz�rny�… Iszonyatos… Te j� �g! – Visszafordult Mira fel�, �s sajn�lkoz�an megsimogatta a homlok�t. – Te szeg�ny, milyen hossz� utad lesz, �s mennyi mindent el kell cipelned rajta… Sok sikert, Nai-san!
- Nai? Hisz az halottat jelent! Ugye nem? – k�rdezte Aizen, mik�zben m�r a legrosszabbt�l tartott. 
- Nem, nem halt meg, �s egyel�re nem is fog, viszont az idegei t�nkre vannak. T�l nagy sokk �rte �t kor�bban, �s ezt nem tudta feldolgozni – Orihime kezdett lenyugodni, �gy folytatta a magyar�zkod�st - nemr�giben valami el�hozta az eddig elfojtott eml�keket, �s ezekkel egy�tt f�jdalmat is. L�ttam n�h�ny eml�kfoszl�nyt, m�g �jult voltam, �s ezekb�l tudtam meg a becenev�t is.
- L�tt�l m�g m�st is? – kapott a sz�n Aizen. – Nekem nem besz�lt arr�l a napr�l - mondta, majd l�nya mell� �lt a sarkaira, �s l�gyan simogatni kezdte a kez�t.
- Nem, m�st nem l�ttam, legal�bbis r�miszt� eml�kk�peket nem. Az �sszes vid�m volt. Ott volt egy h�lgy, minden bizonnyal az �desanyja, �s…
- �s Urahara Kisuke! – el�zte meg Orihim�t a had�r d�h�s, �s gyanakv� hang� k�zbesz�l�sa.
- Igen, � is. Megk�rdezhetem, hogy kicsoda a kisasszony?
- A l�nyom.
- Aha – lehelte Orihime, mik�zben azon gondolkozott, hogy Aizennek hogy lehetne csal�dja, ha ilyen kegyetlen szem�ly.

Ebben a pillanatban Mira kinyitotta a szem�t. A teremben l�v� �sszes szem�ly r�n�zett, �s d�bbent csend ereszkedett a szob�ra. Mira szemei…

el�z� k�vetkez�